Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
sajtótájékoztatója az Európai állam és kormányfők informális ülése után
2014. március 6.
Orbán Viktor: Tisztelettel
köszöntöm a sajtó képviselőit. A mai EU csúcs két tárgyalási szakaszból állt:
először meghallgattuk Ukrajna miniszterelnökét és vele folytattunk egy tárgyalást,
majd utána saját körben folytattuk a megbeszéléseket.
Innen indult a tárgyalás, és az Ukrán miniszterelnök kéréseket
intézett hozzánk, amelyeket lényegében maradéktalanul teljesítettünk.
Ezek közül a legfontosabb, hogy Ukrajna azt kérte tőlünk,
hogy az EU-val kötendő társulási megállapodást írjuk alá, ne várjuk meg vele a
május 25.-én esedékes ukrán elnökválasztást, hanem azt megelőzően írjuk alá, azaz
ne tegyük függővé az aláírást attól, hogy csak május 25.-én lesz új elnöke Ukrajnának.
Azt is kérte, hogy válasszuk ketté a szerződés aláírását, a politikai részét
írjuk alá minél hamarabb, a szabadkereskedelmi részre vonatkozóan azonban még
legyenek tárgyalások, hiszen ott konkrét gazdasági tételeket kell tisztáznunk, konkrét
tételekről kell megállapodnunk.
Ez a mai döntés, illetve tárgyalássorozat lényege.
A következő kérdés az volt, hogy miután Ukrajna kéréseit
teljesítettük, tudunk-e tenni, és ha igen, mit, a helyzet megoldása érdekében.
Az Európai Tanács ma a tárgyalások mellet kötelezet el
magát, és azt a döntés hoztuk, hogy egy kontakt csoportot állítunk fel. Ez egy
korábbi kezdeményezés, amit most magáévá tett az EU azzal a kiegészítéssel,
hogy ebben a kontakt csoportban, amelynek az a dolga hogy tárgyalási
kapcsolatot hozzon létre Ukrajna és Oroszország között, ebben az EU elem erős
legyen, illetve az EU intézményei meghatározó súllyal legyenek jelen, amiben
meg is állapodtunk.
A harmadik fontos kérdés az volt, hogy diplomáciai akciókon
túl tudunk e valami kézzelfoghatót is nyújtani az ukrán polgároknak.
Fölvetettük többen is, magam is, hogy a vízummentes utazási rendszert kellene
megadnunk az ukránoknak. A nehézségek, a technikai nehézségek ismertek, ez nem
egyszerűen politikai szándék kérdése, hanem számos technikai feltételnek is teljesülnie
kell, hogy bármely ország polgárai vízummentesen utazhassanak.
Ennek ellenére én személyesen is a gyors megadást és a
lehető legyenszerűbb eljárási módot javasoltam, a szövegbe be is került egy
erre vonatkozó utalás.
Fölmerült ezek után az, hogy az Egyesült Államok mai export
szabályozási rendszere olyan, hogy export tilalom van a gázkihozatalra. Ennek
azért van jelentősége, mert az Egyesült Államok rendelkezik már felesleggel a
palagáz okán. Azt javasoltuk, hogy vessük fel az amerikaiaknak, hogy ezt az export
korlátozást szüntessük meg, hiszen akkor tudjuk a kontinens gázfüggőségét
csökkenteni Oroszországtól, ha egyébként új forrásokból is érkezik
nagymennyiségű gáz az Európai kontinensre, és erre ma az USA alkalmas lehet.
Itt szeretném elmondani Önöknek, hogy egy új nap kel majd
föl hamarosan a magyar energiagazdálkodás történetében, hiszen még ebben a hónapban
át fogjuk adni a szlovák-magyar gázvezeték rendszert, aminek az a következménye,
hogy Szlovákián keresztül föl Csehországig egy új gázvezeték rendszer nyílik
meg, és a cseh rendszerben már nem orosz gáz van, hanem más forrásból származó
gáz, leginkább északi.
Következésképpen, ha átadjuk még ebben a hónapban ezt az
új vezetéket, ami egyébként egyharmad részt magyar pénzből, egyharmad részben
szlovák pénzből és egyharmadnyi EU pénzből valósul meg, akkor előáll az a
helyzet, hogy Magyarország nem csak orosz gázt tud behozni a saját területére,
gazdaságába.
Átadjuk, próbaüzem indul, teljes kapacitással pedig 2015
január elsejétől tud működni a rendszer, de a próbaüzem már ennek a hónapnak a
végén megkezdődik. Persze némi kockázattal, de ha úgy adódna, hogy
megszorulunk, akkor azonnal igénybe vehető, használható.
A szankciók kérdése - abban is egyetértés volt, hogy Oroszország
nem maradhat megfelelő válasz nélkül, hiszen azt a lépést, hogy a Krím-félszigetet
lényegében leválasztotta Ukrajnáról, azt a nemzetközi jog fényében csak
agressziónak lehet minősíteni, és miután Ukrajna egy olyan ország, amely
partnere az EU-nak, itt választ kell adni.
Egy kifinomult szankciós rendszerről
van szó, aminek az a lényege, hogy egy fokozatos rendszert léptettünk életbe.
Az első lépéseket most meghoztuk, azaz felfüggesztjük Oroszországgal a tárgyalásokat
a vízumkérdésekről, felfüggesztjük a tárgyalásokat az Új Megállapodásról, és
felfüggesztjük a részvételünket, az EU intézmények részvételét, a G8-ak
hamarosan esedékes csúcstalálkozóján. Ez az első szakasz, ez ma működésbe is
lépett.
A második szakasz, hogy ha nincsenek tárgyalások, illetve
értelmes, tehát rövid időhatáron belül nem nyugszik meg a helyzet, nincs „de-eszkaláció”
– elnézést kérek a jóérzésű magyar polgároktól – tehát ha nincs de-eszkaláció,
abban az esetben utazási korlátozások, vagyonbefagyasztás is számításba jöhet,
valamint az EU-Orosz csúcsokat is törölhetjük.
És van egy harmadik szakasz, hogyha ezután is folytatódik Ukrajna
destabilizációja, akkor olyan szankciókat kell bevezetni amelyek messze ható
következményekkel járnak a gazdasági élet széles területein, azoknak konkrét
megjelölése nélkül - bár sokat beszéltünk róla, de a szöveg még nem jelölte meg
őket.
Ez jól mutatja, hogy az EU a végsőkig kitart azon
álláspontja mellet, hogy nem szabad a politikai kérdéseket összekeverni a
gazdasági kérdésekkel, és el kell különíteni a gazdasági együttműködést a
politikai konfliktustól – ameddig lehet. De ha nem lehet, akkor a végén a két
kérdéskör összeérhet, amit mindannyian szeretnénk elkerülni, és reméljük
sikerülni is fog, ez annak a függvénye, hogy Oroszország és Ukrajna között
megindulnak-e a helyzet rendezését célzó tárgyalások.
Szeretném megismételni, hogy a magyar érdek nem változott,
továbbra is egy demokratikus, független, saját lábán álló Ukrajnában vagyunk
érdekeltek, ahol az ott élő magyarok biztonságban lehetnek és biztonságban
érezhetik magukat, ezért megismételtük, hogy a nyelvtörvény eltörlését nem
fogadjuk el, illegitim döntésnek tartjuk, és elmondtuk, hogy meg fogjuk védeni
az ukrajnai magyarok érdekeit.
Kérdés:
Miniszterelnök úr, visszatérve a társulási szerződésre, ezt a kettéválasztást
és politikai részt illetően jól értem, hogy a 28-ak megállapodtak abban, hogy mindenki
alá fogja írni, vagy továbbra is nyitott még az, hogy egyes országok szeretnék
kivárni a májusi választást? És ha volt döntés arról, hogy lehet aláírás, akkor
van e valami menetrend?
OV: Menetrend
nincsen, ezt Herman Van Rompuy úrra bíztuk, hogy a miniszterelnököket
képviselje a folyamat előkészítésben. Voltak országok, amelyek azt az álláspontot
képviselték, hogy meg kellene várni az ukrajnai elnökválasztást, azonban a vita
végére minden ilyen ország megváltoztatta az álláspontját, és elfogadta, hogy
az ukrán miniszterelnök kérésnek megfelelően a megállapodás politikai részét a
választások előtt is mindenki kész aláírni.
Kérdés: A
társulási és szabadkereskedelmi egyezmény szétválasztása újratárgyalást
jelent-e, amitől eddig az EU elzárkózott?
Illetve, magyar részről a büntetőintézkedésekhez
kapcsolódóan felmerült-e az hogy a paksi bővítésben az orosz részvételt felfüggesszük,
a már megkötött megállapodás végrehajtását?
O.V.: ami az első
kérdést illeti, a különválasztást az ukrán miniszterelnök kérte. A bizottság
elnöke azt mondta, hogy miután az ukránok kérik, a bizottság hajlandó
megfontolni, hogy különválasszuk, amitől eddig valóban elzárkóztunk. Az
előkészítése ennek most is zajlik, hogy ez technikailag is megoldható legyen.
De szeretném hangsúlyozni, hogy az ukrán miniszterelnök kérésére történik ez.
Semmilyen konkrét gazdasági beruházás fejlesztés nem került
szóba, nem is kerülhetett, mert ez szuverén magyar döntés, még gazdasági
területeknek is csak a megemlítésére volt példa, hogy mely területeken lehetne,
ha összekapcsolódik a gazdasági és politikai szankciórendszer, de végül úgy
döntöttünk, hogy még nem szükséges ezeket a területeket megnevezni.
Hiszen mindenkinek különböző területek különböző súlyt
képviselnek a gazdaságában, van, akinek a fegyverkereskedelem fontos, van,
akinek a pénzügyi befektetések kérdése, és van, akinek az energia. Mondjuk a
volt szovjet birodalomhoz tartozó országoknak az energia, a briteknek a
pénzügyi befektetés, a franciáknak meg a fegyverkereskedelem, mert, csakhogy a
helyzetet teljes egészében lássuk, azért még vannak olyan országok, amik még
most is, a konfliktus időszakában fegyvereket adnak el nagy mennyiségben
Oroszországnak.
Ez jól mutatja, hogy milyen messze van még a gazdasági
szankciók világa.